Iskolánk története
Iskolánk története
A közel 2000 lelket számláló Muzsla község a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában, Párkánytól kb. 10 kilométerre, nyugatra fekszik a Muzslai-patak mellett. Területe délen a Dunáig terjed, nyugaton a Csenkei-erdő legynagyobb része is Muzslához tartozik. Északon a bélai dombok határolják.
Muzsla látképe napjainkban
Oktatástörténetét tekintve az első írásos adatok az 1700-as évek elejéről származnak. Az Esztergom vármegyei egyházi jegyzőkönyvek szerint ekkor az iskolamester LADÁNYI FERENC volt. Az alig 50 házból álló község még nem rendelkezett saját iskolával. Tanítója zsellér módjára lakott egy mészárosnál, ahol a gyerekeket katolikus módon oktatta. Bár a feljegyzések szerint már az 1700-as években is volt a községben iskola, a jelenlegi épületet 1916-ban adták át rendeltetésének. Azóta a muzslai és a környékbeli gyerekek tudásvára, s e vár, vagyis az iskola tetején, a magyar korona őrködik az oktatás szellemisége felett.
Esztergom vármegyei jegyzőkönyv a magyar korona az Endrődy János Alapiskola tetején
1732-ben FEHÉR SÁNDOR volt az iskolamester, aki magyarul, szlovákul és németül is beszélt. A községnek még mindig nem volt kényelmes iskolája, viszont már szóba került az építése.
1751-től a tanítás régi épületekben folyt1755-ben Muzsla már egy jó állapotban lévő iskolaépülettel rendelkezett, viszont a szülők nem iskoláztatták gyermekeiket. Ekkor CZIFERRI JÓZSEF volt az iskolamester.
1780-ban jelenik meg az iskola történetében az ENDRŐDY név, amely a későbbiekben nagymértékben befolyásolja a községben folyó oktatás történetét. ENDRŐDY PÁL 1780-tól 1804-ig volt az iskola kántortanítója. Ebben az időszakban az egyházi jegyzőkönyvek szerint sötét, egészségtelen, szűk férőhelyes teremben gyűltek össze a tanulók. Az egyik régi iskolában lakott a kántor. Az udvaron sorakoztak az istállók és az ólak, ezért a gyermekeknek nagyon kevés helyük maradt a mozgásra. Emellett az épület még kicsinek is bizonyult. A téli időszakban a diákok felét sem volt képes befogadni.
ENDRŐDY PÁL fia volt ENDRŐDY JÁNOS, aki 52 éven keresztül kántortanítóként dolgozott a muzslai iskolában. Ő és az akkori plébános, TILMANN MIHÁLY fáradozásainak köszönhetően
1856-ban községünk két tantermes iskolával és tanítóilakással bővült. ENDRŐDY JÁNOS sokat tett a muzslai oktatás fejlődéséért. Fáradozásai jutalmául FERENC JÓZSEF uralkodó koronás ezüstkereszttel tüntette ki.
1901-ben 245 tanuló járt a muzslai elemi népiskolába, amely a század elején jó eredményekkel dicsekedhetett. Ekkor a meglévő hat tanteremben külön tanultak a fiúk és a lányok. Nemsokára azonban egy új, a modern követelményeknek megfelelő épületet emeltek a községnek.
A jelenlegi iskolaépület felépítésére 1914 tavaszán írták ki a pályázatot. A világháború ellenére viszonylag rövid idő alatt elkészült, és 1916 őszén már átadásra is került. A régi épületekhez viszonyítva szép, tágas tantermekkel, nagy ablakokkal és udvarral rendelkezett. Az iskola első igazgatója
1916 októberében FEHÉR GYULA lett.
Leghosszabb ideig KANOZSAY JÓZSEF állt az iskola élén. (1907-től főtanító és könyvtáros volt.) Pontos információink nincsenek arról, hogy mikor is nevezték ki igazgatóvá. Ez valamikor 1916 és 1920 között történt. Ami biztos, hogy 1938-ig töltötte be ezt a posztot. Nagyon művelt, végtelenül igazságos és jóságos ember volt. Feleségével hat gyermeket neveltek fel, ebből öt a pedagógiai pályát választotta.
Kanozsay József muzslai alapiskola 1916
1948
A Trianoni békeszerződést megelőző időszakban községünk az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, majd Csehszlovákiához került. A későbbi időszakról kevés információval rendelkezünk.
Az első bécsi döntés értelmében 1938-tól 1945-ig Muzsla visszakerült Magyarországhoz. Miután a II. világháború után a falu ismét Csehszlovákiához került, 1945-től 1950-ig csak szlovák nyelven folyt az oktatás. A magyar nyelvű oktatás 1950-ben indult újra a szlovákkal párhuzamosan. Ekkor 250 tanulója volt az iskolának. (A szlovák nyelvű oktatás 2000-ben szűnt meg.)
Az iskola igazgatói – 1925
Ülő sor: Schenkengelné, plébános, Kanozsay ig., Tormáné Kanozsai Gizella
Álló sor: Csepregi Kálmán, ?, Szabó Emil
DIÁKOK CSOPORTKÉPEI
1939 1943 vagy 1944
1965: A nagy dunai árvíz éve. Szerencsére községünknek csak a határába öntött ki a Duna. Miben érintette ez az alapiskolát? Megfeszített erővel segített a katonaság mellett a civil lakosság is. A tanítást pedig június 17-től megszakították, mert az iskolában szállásolták el a katonákat.
A Muzslához tartozó Kis-Muzslán magániskola, Csenkén és Szentgyörgyhalmán uradalmi iskola működött. Ezek közül legtovább a Szentgyörgyhalmi iskolában folyt tanítás, amely 1972-ben szűnt meg. Az itt tanuló diákok a muzslai alapiskolában folytatták tanulmányaikat.
A rendszerváltás után fokozatosan modernizálták az iskolát. (1991-től 10 éven keresztül Halasi Frigyes volt az iskola igazgatója.) Ebben az időszakban alakították ki pl. a számítástechnikai termet, felújításra került az iskola tetőszerkezete, 2001-ben elkészült az iskola közelében a tornaterme. A tanulók előtte az alagsorban kialakított tornateremben tornáztak.
tantestület tagjai 1992-ben muzslai alapiskola a felújítás előtt
Iskolánk 2002-ben vette fel ENDRŐDY JÁNOS nevét, majd 2016-ban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Ennek tiszteletére 2016. október 7-én iskolánk pedagógusai és diákjai emlékfát ültettek az iskolaudvaron, melynek közelébe egy emléktáblát is elhelyeztek.
2016 október 6-án iskolánk akkori pedagógusai és diákjai ünnepi megemlékezést tartottak az alapiskola épületében, ahol egy iskolatörténeti kiállítást tekinthettek meg az ide látogatók. Ebből az alkalomból ellátogatott hozzánk Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki ünnepi beszéde után magyar zászlóval ajándékozta meg az iskolát. Az ünnepi sorozatot egy színvonalas műsor zárta a helyi kultúrházban, ahol iskolánk tanulói léptek fel.
Számunkra nagyon fontos iskolánk múltja és jelene. Ma is mindent megteszünk annak érdekében, hogy intézményünk múltjára alapozva jó hírnevét továbbvigyük.
,,Emlékeiből él az ember, s a múltból él az emlékezet.
Kinek nincs múltja, nem lehet jelene s jövője sem. "
(Eötvös József)